Az egyik leggyorsabban terjedő kártevőfenyegetés az elmúlt tizennyolc hónapban hatalmas számú vállalatot érintett, és többségük nem is tud róla. A cryptojacking nevű fenyegetésről van szó, amelynek népszerűségét elsősorban a Bitcoin, illetve más kriptovaluták árfolyamának 2017 végi drámai emelkedése okozta. A cryptojacking legtöbb áldozata nincs tudatában a saját rendszere fertőzésének, mivel annak működése nem zavarja a felhasználót – a kártevő csupán ellopja a CPU-processzor számítási teljesítményét és az ehhez felhasznált elektromos áramot.
A kriptovaluta-bányászat alapjai
A cryptojacking működésének megértéséhez nem szükséges sok magyarázat, elegendő bemutatni a kriptovaluta-bányászat alapjait. A legtöbb kriptovaluta bányászatában világszerte számos önkéntes vesz részt, akik egy specifikus, nagy számítási igényű matematikai probléma megoldására törekednek, cserébe a leggyorsabb résztvevőnek járó jutalomért. Az eredmény bekerül a tranzakciók megosztott adatbázisába, vagyis az összes résztvevőhöz eljut, és a „minijáték” újraindul. Bitcoinnál minden ilyen minijáték átlagosan 10 percig tart. Az eredmények érvényességének nyilvános ellenőrizhetősége és egymáshoz kapcsolódása biztosítja a rendszerben végrehajtott tranzakciók automatizált hitelesítését, ezért már nincs szükség érvényességük további ellenőrzésére olyan tekintélyes intézmények által, mint a bankok. Az egész folyamat neve Proof-of-Work (PoW), és hatékony megoldást jelent a minden digitális valutában rejlő double-spend problémára, valamint a blokklánctechnológia egyik legértékesebb hozzájárulása.
A legtöbb kriptovaluta, köztük a Bitcoin bányászatához ma már erre optimalizált hardvert használnak, amely az adott probléma megoldására többszörösen gyorsabb a hagyományos számítógépes processzoroknál, ugyanakkor szinte semmi másra nem alkalmas. Ezeket ASIC chipeknek, vagyis alkalmazásspecifikus integrált áramköröknek nevezik.
Létezik azonban számos olyan kriptovaluta is, amelyek bányászatához olyan matematikai problémák kiszámítására van szükség, amelyeket úgy terveztek, hogy ellenálljanak az ismert ASIC chip típusoknak, és amelyek kiszámítására inkább a széles körben elérhető GPU-k, azaz grafikus kártyák (és kisebb mértékben a CPU-k) hatékonyabbak. Ennek oka a GPU-k széles körű, globális elérhetősége az ASIC chipekhez képest, amelyek gyártását egyelőre csak nagyon kevés, túlnyomórészt kínai vállalat uralja, több hónapos szállítási határidőkkel. A fejlesztők így igyekeznek a bányászat (a tranzakciók hitelesítése) folyamatát a lehető legtöbb érdeklődő számára elérhetővé tenni, és csökkenteni annak valószínűségét, hogy a hálózat teljesítményének több mint 51%-át kevés erős szereplő uralja, akik ilyen esetben visszaélhetnének a már említett double-spend problémával, vagyis a már elköltött pénzt visszajuttathatnák a pénztárcájukba, amivel a de facto lopáson túl az érintett kriptovaluta használhatóságát is hiteltelenítenék. Az ilyen 51%-os támadások a kisebb PoW kriptovaluták ellen egyre gyakoribbak.
Coinhive, avagy a webes tartalom alternatív monetizálása?
A bányászat hagyományos GPU- és CPU-processzorokra történő optimalizálásának nem kívánt következménye a cryptojacking jelensége. Ravasz fejlesztők ugyanis kitalálták, hogyan lehet a matematikai feladatot, amelynek megoldása a bányászat lényege, sok kis részre osztani, és azt Windows- vagy Linux-alkalmazásokon keresztül, illetve a felhasználó böngészőjében futó, a meglátogatott oldal által elindított JavaScript-kód segítségével felhasználói számítógépeken lévő több ezer CPU-processzorral kiszámíttatni. Az internetböngészőkön keresztül történő kriptovaluta-bányászat legismertebb és legelterjedtebb megvalósítása a Coinhive alkalmazás lett, amely a Monero nevű kriptovaluta bányászatára összpontosít.
Nem mindenhol történik azonban tisztességtelen dolog, ahol Coinhive-kóddal vagy hasonló szolgáltatással találkozik – az alkalmazás weboldalakon történő használata lehet a tartalom monetizálásának teljesen átlátható és legitim, bár marginális módja is; ezt például a népszerű amerikai Salon.com magazin is kipróbálta. A hirdetések nélküli, előfizetéses böngészés és az ingyenes, de hirdetéseket tartalmazó böngészés mellett egy harmadik lehetőséget is kínált: hirdetésmentes böngészést a saját számítógép rövid ideig tartó bányászatának árán. A Coinhive szkriptet az ismert kalózportál, a thepiratebay.org is használja.
A valóság az, hogy még a napi százezres látogatottságú oldalak is csak néhány koronát keresnek a Coinhive és hasonló szolgáltatások révén. Még a Salon.com is megszüntette a kriptovaluta-bányászattal történő monetizációt. A fertőzött oldalakból és felhasználói számítógépekből álló botnetek kiépítése és kezelése sem különösebben jövedelmező. Ennek oka egyrészt a kriptovaluták túlnyomó többségének tavaly óta bekövetkezett, jó 90%-os árfolyamzuhanása, másrészt és főként a felhasználói CPU-k viszonylagos alkalmatlansága a kriptovaluta-bányászatra, nemcsak az ASIC chipekhez, hanem a GPU-kártyákhoz képest is, amelyeket viszont nem lehet JavaScripten, így webböngészőn keresztül sem aktiválni, tehát egyelőre nem lehet cryptojackingre felhasználni őket.
Egyszerűen fogalmazva, a böngészőn keresztüli bányászat kevés eredményt kínál sok pénzért. Ez ugyan elriasztja a legitim felhasználás iránt érdeklődők többségét, sőt egyes hackereket is, de továbbra is elegendő olyan, módosított Coinhive szkripttel fertőzött weboldal és felhasználói számítógép van, amelyek a hackerek számára önzetlenül bányásznak idegen gépek és ellopott áram segítségével, még ha csak kis összegekben is.
A hackerek bevált behatolási technikákkal, például adathalászattal és man-in-the-middle támadásokkal jutnak hozzá a rendszeréhez. A cryptojacking kártevők kifinomultabb változatai úgy vannak beállítva, hogy csak akkor induljanak el, amikor a felhasználó inaktív, illetve hogy a CPU legfeljebb 20%-át használják, így nehezebb legyen őket észlelni. A processzor enyhe lassulását vagy átmeneti leterheltségét a legtöbb felhasználó valószínűleg a legújabb OS-frissítésnek, a böngészőben megnyitott túl sok ablaknak vagy az elöregedő hardvernek tulajdonítja.
Rejtett fenyegetés
Tehát nehéz felismerni, és valószínűleg szinte egyáltalán nem befolyásolja a számítógéppel való interakció minőségét – akkor miért beszélünk egyáltalán a cryptojacking kártevőről? Mert általában rosszindulatúbb rokonait is magával hozza a fertőzött rendszerekbe, például a ransomware-t. A fertőzött oldalakon és az adathalász e-mailek hivatkozásaiban ma gyakran mindkét kártevő várakozik egy olyan kódrészlettel együtt, amely először ellenőrzi a gépe további védelmének állapotát, majd meghatározza, melyik kártevőt lenne előnyösebb elindítani.
Az azonban, hogy a ransomware és a cryptojacking kártevők ugyanazt a támadási vektort használják, jó hírrel is szolgál: gyakorlatilag azonos módon védekezhet mindkettő ellen:
- Oktassa a felhasználókat a kártevőtámadások leggyakoribb vektorairól
- Szüntesse meg a böngészők alapértelmezett beállításait, és akadályozza meg, hogy a weboldalak JavaScriptet futtassanak
- Telepítsen olyan végponti AV-szoftvert, amely képes kezelni a leggyakoribb fenyegetéseket, és tartsa naprakészen
- Vezessen be mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági védelmet, például Acronis Active Protection-t, amely azonnal felismeri és megállítja a ransomware-t és a cryptojacking támadásokat – beleértve a zero-day exploitokat kihasználó támadásokat is, amelyekkel szemben a klasszikus vírusirtók védtelenek –, még mielőtt azok megtelepedhetnének a rendszerében.
Összegzés
A cryptojacking önmagában tehát nem olyasmi, amitől túlságosan tartania kellene. A jelenség elterjedtsége azonban egyértelműen rámutat arra, hogy továbbra is sok olyan végfelhasználó és vállalat van, amely nem alkalmaz alapvető biztonsági intézkedéseket, sem olyan modern és működő megoldásokat, mint az Acronis Active Protection.
Ne hagyja, hogy elrontsák a karácsonyát, és próbálja ki egyik termékünket, amely tartalmazza az Acronis Active Protection-t, vagy legalább töltse le ingyen a különálló Acronis Ransomware Protection alkalmazást.
Forrás: https://www.acronis.cz/cryptojacking-taskarice-znacici-zavaznejsi-problemy/
A cikk szerzője: ZEBR.ai szerkesztőség
