A mindennapi életben többé-kevésbé automatikusan gondoskodunk a saját biztonságunkról. Biztonsági övet használunk az autóban, sisakot kerékpározáskor és síeléskor, biztonsági berendezések vannak felszerelve a lakásunkban, megállunk a pirosnál és bezárjuk az autót. A virtuális világban azonban jóval kevésbé gondoskodunk a biztonságunkról.
VALÓSZÍNŰLEG ennek az az oka, hogy a mindennapi életben tudjuk, hogyan kell közlekednünk, mire kell figyelnünk. Ismerjük a fenyegetéseket, így el tudjuk képzelni azok következményeit, a dolgokat automatikusan tesszük, és ennek megfelelően cselekszünk. A digitális életben azonban nem vagyunk ennyire tisztában a fenyegetésekkel. Többnyire nem tudjuk, pontosan milyenek léteznek, és mit hozhatnak magukkal. Miközben egyre inkább áthelyezzük életünket a digitális térbe, a kiberincidensekből eredő károk fokozatosan közelítenek a valós világban bekövetkező „hagyományos” balesetek által okozott veszteségekhez.
BIZTONSÁGI ÖV IGEN, BIZTONSÁGI MENTÉS NEM
Az Acronis az idei év elején, még a covid-19 világjárvány előtt felmérést végzett magánszemélyek és szervezetek körében. Eszerint az átlagos felhasználók 68 százaléka már tapasztalt adat- vagy eszközvesztést, akár saját, akár családtagjai esetében. Ez három százalékponttal több, mint a tavalyi felmérés során. Jelentősen nőttek az átlagos felhasználók aggodalmai a zsarolóvírus-támadásokkal (29 százalékkal), a cryptojackinggel (31 százalékkal) és a social engineeringgel (34 százalékkal) kapcsolatban. Ennek ellenére sok felhasználó nem készít biztonsági mentést az adatairól, illetve más módon sem védi azokat. Így a digitális világban úgy közlekednek, mintha biztonsági öv nélkül vezetnének autót.
A vállalatok jóval nagyobb mértékben védekeznek, ennek ellenére 42 százalékuk már tapasztalt működési kiesést vállalati adatok elvesztése miatt – ez 12 százalékponttal több, mint tavaly. Vállalati szinten elsősorban a biztonsági mentések gyakorisága nő: jelentősen több lett azoknak az IT-adminisztrátoroknak a száma, akik legalább naponta egyszer (jelenleg 27 százalék), illetve naponta többször (jelenleg 15 százalék) mentenek adatokat, míg gyorsan csökken azok száma, akik csak havonta egyszer vagy kétszer készítenek mentést (jelenleg 20 százalék). Ez azonban még mindig nem elegendő, mert a hackerek támadásai elsősorban oda irányulnak, ahol a legtöbb pénzt szerezhetik. Egyetlen támadás egy védtelen szervezet ellen milliós károkat okozhat, kórház esetében pedig akár a betegek életét is veszélyeztetheti.
MIT PÓTOLUNK KÖNNYEBBEN: A MOBILTELEFONT VAGY AZ ADATOKAT?
Úgy rögzült bennünk, hogy a fizikai tárgy elvesztése a valós világban rosszabb, mint a digitális információk elvesztése. Ez nem teljesen igaz: egyes tanulmányok szerint a kulcsfontosságú adatok és a privát fényképek elvesztése sok ember számára érzelmileg jelentősebb, mint annak a mobiltelefonnak az elvesztése, amelyen az egyedi képek vagy videók tárolva voltak.
Mi minden történhet, ha a digitális térben nem védekezünk úgy, mint a valóságban? A személyes adatok és a vállalati dokumentumok elvesztése sok időt vagy erőforrást igényel azok helyreállításához. A zsarolóvírus-támadás következtében elvesztett pénz ahhoz vezethet, hogy fizetni kell a zsarolóknak a kritikus adatokhoz való hozzáférés helyreállításáért. A magánszféra elvesztése érzékeny információk, hamis e-mailek és számlák közzététele révén is bekövetkezhet, ezt pedig későbbi pénzügyi csalások követhetik.
Tehát nem igaz, hogy a digitális vagyon elvesztése vagy ellopása elhanyagolható a fizikai javak elvesztéséhez képest. Az online világtól való egyre nagyobb függéssel ezek tovább fognak növekedni.
MENNYIRE VAGY FIT?
Nincs más hátra, mint jobban felhívni a figyelmet a fenyegetésekre, de azokra a megoldásokra is, amelyeknek nem kell sem bonyolultnak, sem drágának lenniük. A Légy Cyber Fit! kezdeményezés éppen a kiberbiztonsági világ kockázataival kapcsolatos tudatosság növelésére irányul. Arra a helyzetre reagál, hogy kevesen hanyagolják el tudatosan az egészségüket a valós világban, ugyanakkor alábecsülik a digitális világ kockázatait, amelyek ugyanolyan súlyos következményekkel járhatnak személyes és szakmai életükre.
A legnagyobb probléma tehát nem a biztonság, hanem éppen a fenyegetések alábecsülése. A www.budcyberfit.cz oldalon magánszemélyek és vállalatok is többet tudhatnak meg a kibertér aktuális kockázatairól. Egy egyszerű űrlap is rendelkezésükre áll, amelynek kitöltése után a válaszadó megtudja, milyen a Cyber Fit pontszáma. A kezdeményezés a számítógépeiket és mobileszközeiket személyes célokra használó fogyasztókat, a professzionális felhasználókat, valamint a több számítógépet használó szervezeteket szólítja meg.
Ha a valós életben felelősen szeretnénk viselkedni, megelőző orvosi vizsgálatokra járunk. Ha a digitális életben is felelősen szeretnénk viselkedni, áttekintéssel kell rendelkeznünk kiberbiztonsági rendszerünk állapotáról. A Légy Cyber Fit! olyan hely szeretne lenni, ahová magánszemélyek és vállalatok kiberbiztonsági egészségük megelőző felülvizsgálatára járnak.
Ez a szöveg október 15-én jelent meg a Reflex magazinban
A cikk szerzője: ZEBR.ai szerkesztőség
